2014. január 1., szerda

2.Rész

Pontban 21:00-kor elsötétült minden. Felmentem a színpadra elég hangos léptekkel amit a magassarkúmnak köszönhetek.Odaléptem a rúdhoz és a már jól megszokott pirosas-rózsaszínes-ciklámenes színkavalkád jött a színpadra.Elkezdődött a jól ismert zene , El Tango de Roxanne.
A zene elején lassú mozdulatokkal simítottam végig a rúdon és egyszer körbesétáltam azt nagyon lassú léptekkel. Ránéztem Haroldra aki a "kifutó" végén a trónon ült. Beletúrtam a hajamba majd beleharaptam alsó ajkamba. A zene beindult és abban a pillanatban beálltam a kezdőpózomba

Egyből egy olyan mozdulattal kezdődött a mai tangóm ami nem megszokott. Fejjel lefele pörögtem. Nagyjából másfél percig a rúdnál csináltam különféle mozdulatokat. Pár lépéssel és forgással eljutottam Haroldig. Olyan öltáncot kapott mint még soha szerintem. Az már nem volt megkoreografálva hanem improvizációs képességeimre bíztam az egészet. Forogtam a színpadon vissza a rúdhoz. A rúdon még néhány akrobatikus mozdulatot csináltam. Majd lefutottam a színpadról. Odamentem a pulthoz ahova már be volt készítve a whisky amit vittem neki. Megfogtam a tálcát amin rajta volt az ital és elkezdtem vele forogni,majd csináltam néhány akrobatikus mozdulatot és odaadtam neki a poharat amiben természetesen még midnig ott volt a whisky. Pár másodperc múlva lehúzta az italt Harold.Rám nézett méregzöld szemével. Láttam a düht rajta. Megálltam egy pillanatra a táncommal és ránéztem. Úgy igazán ránéztem és ő is rám immár kevesebb düht mutatva. A zene még mindig szólt de nem érdekelt. Olyan pillantása volt hogy kifejezni nem tudtam magam. Olyan volt mintha elvarázsolt volna majd hirtelen átváltozott arra az igazi dühöngő szempárrá.Felállt a székből és felkapott a vállára. Egyik kezével fogott a másikkal pedig egy pisztolyt rántott elő és a tömeg felé tartotta. Lesétált a színpadról velem és én szerencsétlen még mindig a vállán voltam. Nem mertem megütni a hátát mert féltem hogy le fog lőni.
Kisétált a bárból és ott állt egy kocsi a bejárat előtt. Egy fekete range rover. Azt hiszem. Bedobott a hátsóülésre,ő meg beült az anyós ülésre.
-Hova viszel?-kérdeztem kicsit rémült hangon
-Nem mindegy?- kérdezett vissz
-Oh szia bébi. Te vagy Roxanne?-kérdezte a sofőr
-A művésznevem az.-zártam le
-És mi az igazi neved ribikém?-kérdezte a sofőr
-Nem vagyok a ribikéd- flegmáztam
-Elnézést.-flegmázott vissza 
-Selena- mondtam semmitmondó hangnemben
-Justin vagyok-mosolygott rám
-Harold elmondod ez mire volt jó?Minden cuccom ott van.-siránkoztam
-Mert te fogsz nekem segíteni.Jobban mondva nekünk.-
-Mi van?-kérdeztem értetlenül
-Te leszel a csalink mindenhez. -Mondta Justin
-És ez nekem miért jó?-tettem fel egy újabb kérdést
-Mert csóró vagy, szar a lakásod, és nincs senkid. -mondta Justin mintha ismerne vagy tudná ki vagyok
-Te honnan tudsz ilyeneket?- háborodtam fel
-Szerinted ismeretleneket lopunk el csak úgy?-nevetett Harold
-Harold ne nevess.Nem vagytok viccesek.-mondtam nyöszörögve
-Hahaha. Maradjunk a Harrynél.-kacsintott 
-Hova megyünk?-kérdeztem
-Elviszünk hozzánk és mindent meg fogsz tudni hogy te miért és hogyan kerültél oda.-magyarázta Justin. Ő sokkal kedvesebbnek tűnik mint Harry
-És választhatok hogy maradok e a régi életemnél vagy ezt választom?- 
-Hmm cicus.Neked már ez az életed.-mondta Harry én meg ledermedtem és nem tudtam semmit mondani. 
Gondolkodtam.1000-el pörgött az agyam,hogy mi a szar történik. 
-Figyeljetek-szólaltam meg 5 perc után-megadom a számom mindig ott leszek ha kellek csak ne vigyetek el.Jó nekem ez az életem ahogy van.-kérleltem őket
-Nanana,majd meglátjuk. Ha jól viselkedsz hazamehetsz össze szedni a szarjaidat.-nézett rám Harry
-Na kösz.-zártam le és hátradőltem az ülésen
Nem sokkal később megérkeztünk.Egy sötét környéken voltunk. Csak pár házat láttam.Jó ötletnek tűnt hogy most azonnal elfutok. Nem akartam velük lenni. Mondjuk Justinnak teljesen igaza volt amikor azt mondta hogy csóró vagyok és szar mindenem.Nem érdekelt már semmi. Kiszálltam a kocsiból egy határozott mozdulattal és elkezdtem sprintelni.Nem érdekelt semmi csak futottam az erdő fele. Miután beértem lelassítottam és vissza vettem a cipőmet amit még a kocsiban vettem le mert máskülömben nem tudtam volna futni. Szépen lassan elkezdtem sétálni és nézelődtem minden felé hogy vajon hol lehetek. Harold biztos ideges hogy elszöktem de nem leszek velük semmilyen áron.Láttam valakit a kicsike erdő szélén gondoltam odamegyek hozzá.
-Jóestét,meg tudná mondani hol vagyunk pontosan?-kérdeztem tőle kedvesen
-Oh szia cicababa.-köszönt-meg mondom ha teszel nekem valamit- kezdett közeledni felém.
-Szálljon le rólam.Hagyjon békén.SEGÍTSÉG-kiabáltam vele amikor elkezdett tapogatni.-Kérem hagyjon.-már jött ki a könnyem
Hallottam hogy megmozdult valami de nem tudtam odanézni mert lefogta a fejem.Hallottam ahogy elsül egy fegyver és a pasi aki az elöbb még tapogatott a földön hever agyonlőve. Elnéztem abba az irányba ahonnan a lövés érkezett és Justin pillantottam meg.Odarohantam hozzá és csak sírtam miközben öleltem.
-Jól vagy?-kérdezte aggódóan
-Most már igen.-mondtam hüppögve
-Na menjünk be hozzánk.Nyugodj meg öltözz át.-szólt kedvesen majd belenézett a szemembe és rámmosolygott



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése